Én istenem, mér teremtél,

Én istenem, mér teremtél,

Ha szerencsét nem rendeltél?

Én istenem, hát mér hagytál,

Hogyha rossz szerencsét adtál?



Olyan vagyok, mint egy árva,

Kitől minden el van zárva.

Árva vagyok, az is lettem,

Szerencsétlennek születtem.



Úgy nyugszik a szívem gyászba,

Mint a Maros az árkába,

De még az is, ha kifárad,

A mezőkre ki-kiárad.



Nézem a földről az éget,

Nyelem az idegenséget.

Nézem az eget, a földet;

Hullatom a könnyeimet.



Csombord (Alsó-Fehér)



Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>