Esteledik, alkonyodik, Gulya, ménes takarodik, A számadó káromkodik, Három bojtár jó bort iszik. Egyik iszik a ménesbe’, A másik a Cserepesbe’, A harmadik a Bügesbe’: „Igyunk atta teremtette!“ ‚Isten hozzád, jó bojtárom! Van-e a gulyám közt károm?‘ „Nincsen károm, de nem is lesz, Mig a gulyám kezemen lesz.“ Ég a cserepes teteje, A számadó lova benne, Vérrel forog fel a szeme, Hogy ki nem jöhet belőle.
A BOJTÁROK.
