A makai tóba’
Megdöglött a béka,
Mind kicsije, nagyja,
Mind nyőstényje, kanja.
Mit tehetek róla,
Hogy szerelmes vagyok,
Édes apám az volt,
Én meg fia vagyok.
Hozd el a papucsot,
Hadd varrom a sarkát;
Míg a gyerek alszik,
Hadd csókolom a szád.
Nem vagyok én sánta,
Csak a lovam sánta,
A makai hidon
Kitörött a lába.
Bárcsak isten adna
Olyan csizmadiát,
A ki nekem varrna
Pipi szőrből csizmát.
Pipi szőrből csizmát,
Liba bőrből talpát,
Liba bőrből talpát,
Piros bőrből sarkát.
Bárcsak én találnék
Olyan szeretőre,
A ki esztendőre
Vinne mennyegzőre!
