Csön, csön gyűrű,
Kallan gyűrű,
Nállad, nállad
Arany gyűrű.
Kérd ki, kérd ki
Kis fijátúl,
Ellenbéli
Szomszégyátúl.
Itt csörög.
Itt pattog,
Ettűl kéröm,
Ez agygya ki,
Salyátáné,
Bodzáné,
Kis királyné,
Kapitánné,
Vesd ki Csutoráné!
Az arany dáré,
Dáspitáré,
Szőlő görbicz
Görbicz kóró,
Sárkány,
Sárfé,
Lapta-bél,
Bubuczki!
Tök, tök dinnye,
Bodrog dinnye,
Ző'd ága,
Ző'd levele,
Piros bora,
Borhajtója.
Én tudom,
Ángyom tugygya,
A ki tugygya,
Ki nė mongya!
Bubuczki!
(A gyermekek összetett tenyérrel sorba űlnek, egy, szintén összetett
tenyerét, melyben egy gyűrű van, mindegyik tenyerében végig huzza s a
gyűrűt valamelyiknek kezében hagyja. Ekkor egy másik elkezdi a fennebbi
verset mondani, mindenik soránál másikra mutat, kire az utólsó sor esik:
az kinyitja markát, ha nincs nála a gyűrű: az előbbi a mondókát ujra
kezdi; ha pedig nála van, az a ki kereste, a megtalált gyűrüt az elöbbi
mód szerint eldugja, s emez, a kinél volt, kezdi keresni, míg rá nem
talál. Igy folytatják tovább.)