(A mult században még szokásban volt H.-M.-Vásárhelyen a Gergely-járás;
ugyanis az iskolás gyermekek Gergely napján katonáknak öltözve házról
házra jártak s mintegy verbuválva az alábbi verssel szedték össze s
vitték magokkal az arra való gyermekeket iskolába.)
Gergő pápa napja ma van e világba',
Készű'j gyerök, mingyár' viszünk iskolába,
Eleget hevertél itthon a kuczkóba',
Sokat kandikáltál a kásás fazékba.
Nė bújj azér' Is'ván, Gyurka, Pétör, Jankó,
El nė szalagygy András, Mihály, Samu, Ferkó,
Könyvet vétess József, Dániel és Laczkó,
Elbirsz ėgy ábéczét tė is öcsém, Palkó!
Jó tanitónk vagyon, szereti a játszást,
Nyárban mögengedi a jégön csuszkálást,
Fölhőszakadásban a sárkány-hordozást.
Oskolánkban, elhídd, gyakran tekét játsznak,
Érötte nem bántnak, ha rajta nem kapnak;
Az apró gyerökök síppal sípolgatnak,
Bizonyítja öcsém, hogy ezök így vannak.
Templom körül fogunk mindön nap verebet,
Ha utól érhetjük, mindön nap ezöret,
Néköd is, jó öcsém, adhatunk eleget, –
Kezecskédbe tösznek pogácsát melegöt.
Dixi Salagurdi gúnyolódó ficzkó,
Lám olyan kényös vagy, mint Pipédi Laczkó,
Öreg apád lögyön ėgy nagy dobár[33] zacskó!
