Három szinű lobogót tart a magyar, Melynek hive holtig maradni akar, Örömmel nézz erre, ő ezt nem bánja, De hogy elmaradt rózsája tőle, nagyon sajnálja. Jőj el, kedves babám, lefelé velem, Tisza partján a táborban lesz helyem, Visszatérünk, ha az idő eltelik, Ugy élünk a mint ezután szabad magyarhoz illik. Igy érezni szép a magyar polgárnak, Ki önként lett védője a hazának, Élni, halni szabadságért ki akar, S a robotra által menni soha többé nem akar.