Ká-kántor uram ká-káposztája, Tü-tüvig édes a torzsája, A-avval vagyok na-nagy vitába, Ne-nem kaphatok a magvára. Fe-fehér szőlő ne-nem bakator, A-az ágy alá bútt a kántor. Jő-jőjön ki már ká-kántor uram! Ni-nincs már itthon az én uram.[23]
