»Lóra, csikós, lóra! elszaladt a ménes, Csak egyedül maradt a pányván a nyerges.« Nem tehetek róla, mert meg vagyok fogva, Ott az öreg bojtár, adjon számot róla. A tömlöcz feneke az én vetett ágyam, Annak két oldala az én hálótársam, A tömlöcz teteje takarodzó párnám, Kigyók, békák szeme, világitó gyertyám. Nyujtsd be rózsám, nyujtsd be, fehér keszkenődet, Hadd törülgessem le sürü könyeimet!
Lóra, csikós, lóra!
