Szegény legény feltekint az égre

  Szegény legény feltekint az égre,
  Szeretőjét bizza az istenre,
  Arra bízza, az viseli gondját,
  Nem öleli már karcsú derekát,

  Jaj de szépen kékellik az erdő,
  De még szebben zöldellik a mező,
  Kis kertemben csillámlik a harmat –
  Kedves babám, örökre elhagylak!

  Gyenge lábom, gyenge másérozni,
  Gyenge karom a fegyvert forgatni,
  Ád az isten nekem annyi erőt,
  Kiszolgálom azt a nyolcz esztendőt.