Tisza partján szálldogál a fecske

  Tisza partján szálldogál a fecske,
  Gyere kis lány, űlj le az ölembe!
  Nem űlök én, szép piros rokolyám
  Összetörik, megver édes anyám.

  Még azt mondják, hogy szeretsz, hogy szeretsz,
  Hiszen arról mit tehetsz, mit tehetsz;
  No de mért is tagadnád, tagadnád,
  Ugy is tudja minden ház, minden ház.

  Tudja azt a jó isten maga is,
  Hogy nem kellett egynél több soha is;
  A ki hiven egyetlen egyre vár,
  Nem szégyen annak, ha este kijár.