Nincsen nálunk olyan asszony,
Mint Gombosné, mint Gombosné
Komámasszony.
Kisüti a túrós lepényt,
Hívja oda, csalja oda
A sok legényt.
‚Ha a lepényt megettétek:
Sári, Kati, Mári lányom
Elvegyétek!‘
„Nem kell nekem a kend lánya,
Alul fodros, fölül rongyos
A szoknyája!“
„Nekem sem kell a kend lánya,
Bécsi rongygyal pirosított
Az orczája.
Azt sem isten adta rája,
Maga keze, kutya körme
Kente rája!“
