Vetettem én kék ibolyát, nem kelt ki

  Vetettem én kék ibolyát, nem kelt ki,
  Izentem a galambomnak, nem jött ki,
  De juthat még oly szomoru időre,
  Kijönne még az én izenetemre.

  Azt hallottam a szomszédba’ az este:
  Másnak adtad a szivedet cserébe;
  De juthatsz még oly szomoru időre,
  Vissza vennéd a szivedet cserébe.