Jaj, de bánom egy dolgomat,
Hogy így megcsaltam magamat:
Virágok közt rózsa voltam,
Választani mégse tudtam.
Választottam, de nem tetszik.
Most is a kocsmában iszik.
Érte mennék, de már késő.
Esik előttem az eső.
Én is voltam valahára
Virágok közt majorána.
Olyan kertészre találtam,
Nem öntözött, elhervadtam.
Minden temetőn megállok:
Úgyis tudom, hogy meghalok.
Rózsa nyílik temetőmbe,
Rozmaringszál sírvermembe.
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
