Az éjjel álmomban Olyan álmot láttam: A kőrösi pusztán Nyolcz ökrön szántottam. Haj elébb, haj elébb Asszonyom nyolcz ökre, Huzzad a boronát, Hadd teremjen buza Ritka buza, ritka, Kiben konkoly nincsen; Ritka a szerelem, Kiben hiba nincsen. Az ökör a dolgát Csak másnak miveli; Asszonyom a lányát Csak nekem neveli. Az ökör a földet Nem magának szántja, Az asszony a lányát Nem magának tartja. Szépen felneveli, Szárnyára ereszti, Keservesen nézi, Hogy más ölelgeti.