Egyetem, – begyetem, – karkan – tyú,
Nem va – gyok én – fél nya – kú,
Isten – ková – csa va – gyok,
Szen’ Pál – lovát – patkó – lom,
Fényös – szöggel – szöge – zöm,
Vas pa’ – czával – pönge – töm.
Pöm – pöm,
Pétör – bácsi
Szögygye – ken’ ki,
Vögye – ken’ ki
Ezök – közzűl
Eszt!
_(A gyermekek körbe állnak, egy pedig a középre; az a fönebbi dal
szavaival számlálja meg a körben állókat, kire a végszó esik, félre áll,
a kőzépen álló pedig újra kezdi a számlálást mindaddig, mig csak egy nem
marad, s ez a választott.)_
