Útas:
Hajlik az erdő,
Ző'dűl a mező.
Járok magam ėgyedűl,
Félök magam ėgyedűl,
Király uram! király uram!
Kit aczcz néköm,
Kivel haza mönnyek?
Király:
Kádár Marist.
Útas:
Nem szeretöm én azt,
Nem kedvellöm én azt,
Rút ű maga, rút ruhája,
Tetves a bundája.
Hajlik az erdő,
Ző'dűl a mező.
Járok magam ėgyedűl,
Félök magam ėgyedűl.
Király uram! király uram!
Kit aczcz néköm,
Kivel haza mönnyek?
Király:
Gojdár Julcsát.
Útas:
Szeretöm én azt,
Kedvellöm én azt,
Szép ű maga, szép ruhája,
Patyolat ingválla!
(A gyermekek összefogózva kört képeznek; egy, a király, a kör kőzepén
áll, a körön kivül az útas, s ez mondja a mondókának egyszer az első
felét, melynek végével a király egyet a körben állók közül a fent
látható módon megnevez. Erre megint az útas mondja a mondóka második
részét, mikor ezt elvégzi, ismét elől kezdi a mondóka első részét; erre
a király mást nevez meg, mire az utas, ki a kört kivülről mindegyre
kerülgeti, mondja a vers utolsó részét, s ennek végeztével a
kiválasztottat magával viszi. Ezt folytatják mindaddig, míg az útas a
körben állókat mind elkéri s a király egyedűl marad, kit ekkor
kinevetnek, kitapsolnak s a játékot ujra kezdik.)
