Két szál pünkösdrózsa
Kihajlott az útra,
El akar hervadni,
Nincs, ki leszakassza.
– Szakaszd le te, Mari,
Kössed bokrétának,
Kössed a Pajzs István
Pörge kalapjára!
Bele is teheti,
Meg is vüselheti
Az ő lányságáért,
Szép ifjuságáért.
Elteszi ládábo.
Valahányszor látja,
Mindig csak azt mondja:
– Szivem, Mari adta.
Pajzsszeg (Zala)
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
