Kocsmárosné, ejnye, ejnye, ejnye,
De szennyes a köténye eleje!
Mossa ki a köténye elejét,
Úgy várja a borivó vendégét.
Kocsmárosné, bort hozzon kontóra
Itt hagyom a subámat zálogba;
Hogyha ki nem váttom hónap dére,
Akassza a cégér tetejére!
Esik esső a száraz levélre.
Haragusznak a szógalegényre.
Menná jobban haragusznak rája,
Anná jobban mullat a csárdába.
A szógának csak egy innepje van:
Mikor annak a fizetésse van.
Fene látott szolgábú jó gazdát:
Elmúlatja utolsó krajcárját!
Ranódfa-puszta (Baranya)
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
