Édes anyám mondta nékem

  Édes anyám mondta nékem,
  Minek a szerető nékem?
  De én arra nem hajtottam,
  Hej, titkon szeretőt tartottam.

  Édes anyám sok szép szava!
  Kire nem hajtottam soha;
  Ráhajtanék, de már késő,
  Hej, esik előttem az eső.

  Édes anyám rózsafája
  Engem nyitott utoljára,
  Bárcsak ki ne nyitott volna,
  Hej, maradtam volna bimbóba’,

  Édes anyám rózsafája,
  Én voltam legszebb rózsája,
  De egy álnok leszakasztott,
  Hej két karja közt elhervasztott!