Körűl csillagos az ég

  Körűl csillagos az ég,
  Majd eszedbe jutok még,
  De már akkor késő lesz,
  Mert a szivem másé lesz.

  Azt gondoltam: míg élek,
  Mindig víg napot érek,
  De már látom, mig élek,
  Mindig szomorút érek.

  Édes kedves violám
  Sohasem volt víg órám,
  Gyászba borult víg napom,
  Elhagyott a galambom.

  Kis pej lovam ne abrak,
  Hizzál, mert majd eladlak. –
  Édes gazdám ne adj el,
  Inkább temettessél el!