A fekete holló gyászt visel magáért,
Én is gyászt viselek jegybeli mátkámért.
Jegybeli mátkámért mit nem cselekedném:
Tenger sűrű habját kalánnal kimerném;
Tenger fenekében gyöngyszemeket szednék,
Jegybeli mátkámnak gyöngybokrétát kötnék.
Küküllő kövecse kalamáris volna,
Tenger sűrű habja mind tintalé volna;
Mezőn mennyi fűszál mind pennaszál volna,
Fán amennyi levél mind papiros volna,
Bánatom leírni annak is sok volna.
Székelyföld
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
