Megkötöznek engöm szomorú kötéllel,
Kit el nem vághatnak, sem el nem hozhatnak.
Megkötöznek engöm, mind a szegény rabot.
De a szegény rab is várja szabadságát,
De én nem várhatom az én leánságomat,
Én leányságomat, szabad járásomat.
Szent János áldását hagyom e hajlékra,
Kedves édessanyám, kedves édessapám!
Szilágy (Baranya)
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
