Minap a kert alatt mentem

  Minap a kert alatt mentem,
  Nagy alma szagot éreztem.
      Kendtekhez bémentem,
      Majd meghasadt a szivem
          Azért a kendtek lányáért!

  Vele hogy megismerkedtem,
  Egyszer kétszer átöleltem;
      Mondtam az anyjának,
      Mondja meg az apjának:
          Adja nekem kedves lányát!

  Ha nékem nem adja kendtek,
  Jól gondját viselje kendtek,
      Tétessék levélbe,
      Csináltassák üvegbe, –
          Ne fájon a szivem érte,
          Azért a kendtek lányáért!