Amott jön egy kocsi,
Fénylik az oldala,
Fénylik az oldala,
Négy ló van befogva.
Benne ül egy szép lyány,
Hazavivő szép lyány,
Benne ül egy szép lyány,
Hazavivő szép lyány.
– Jaj, Bözsi pajtásom,
Szerelmes virágom,
Szánod-e megbánni
A te édesanyád?
– Ó, jaj, hogy nem szánnám,
Majd hogy meg nem halok!
Kő volna a szívem,
Mégis megrepedne.
– Jaj, Bözsi pajtásom,
Szerelmes virágom
Szánod-e megbánni
A te édesapád?
– Ó, jaj, hogy nem szánnám,
Majd, hogy meg nem halok!
Kő volna a szívem,
Mégis megrepedne.
– Jaj, Bözsi pajtásom,
Szerelmes virágom,
Szánod-e megbánni
Te lyánypajtásodat?
– Ó, jaj, hogy nem szánnám,
Majd, hogy meg nem halok!
Kő volna a szívem,
Mégis megrepedne.
Készítsd, anyám, készítsd
Bujdosó-ruhámat,
Hogy találjam készen,
Ha útra indulok!
Útra indulásim,
Nagy szívszakadásim,
Útra indulásim,
Nagy szívszakadásim.
Fonjad, anyám, fonjad
Sárbodor hajamat,
Vagy fonod többet vala,
Vagy többet már soha.
Hugyag (Nógrád)
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
