Sem eső nem esik,
Sem felhő nem látszik,
Mégis az én bundám
Két oldalról ázik.
De hogyisne áznék,
Mikor mindig sírok;
Bánatim árjával
Már többé nem bírok.
Sír az egyik szemem,
A másik könnyezik;
Sírjon mind a kettő,
Mint a sebes eső.
Lehajtom fejemet,
Rózsám, a válladra,
Hullatom könnyemet
Hószínű nyakadra.
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
