Ződ a kökény, maj mögkékül.
Most vagyok szerető nékül.
Találok még szöbbet, jobbat,
Tenáladná igazabbat.
Elmehetsz má házam előtt,
Nem vigyázlak, mint azelőtt.
Lám, ezelőtt vigyáztalak;
Szívem ujút, ha láttalak.
Elmehetsz má akármére,
Akármelik faluvégre.
Nem mondi többet az én szám:
– Gyere be, kedves Katicám!
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
