Árva vagyok, árva,
Mint mezőben tarló,
Kinek ékességét
Elvette a sarló.
Nekem is elvette,
Egy semmirevaló;
Ássa ki a szemét
Két fekete holló!
Hegyek közt lakásom,
Senkim a világon;
Csendes folyóvíznek
Csak zúgását hallom.
A nyári folyóvíz
Télre megaluszik,
De az én bús szívem
Soha meg nem nyugszik.
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
