Szárad a fű a hegytetőn.
Elhagyott ingem szeretőm.
Panaszolnék, de nincs kinek
Nem szóllok hát én senkinek.
Panaszold meg a seprünek,
Mett a nem mondja senkinek!
Ha mondja es, a küszöbnek;
Küszöb nem mondja senkinek.
Gyászolja szűvem szűvedet,
Mett elvitted jó kedvemet,
Megvirágzik hétszer a mák,
Míg meglássuk, rózsám, egymást.
Fejér ruha a fejemen,
Fekete gyász a szűvemen.
Fekete hegy, fejér üröm.
Nekem a bánat nem öröm.
Nekem a nap úgy telik el:
Ha feljő, elig halad el.
Feljött a nap szép fényesen,
Nem süt reám igyenesen.
Kicsi tulok, nagy a járom.
Többet utánad nem járok.
Azt es bánom, amit jártam;
Verjen meg a mái átkam!
Székelyföld
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
