Elment az én rózsám
Idegen országra.
Azt izente vissza,
Hogy menjek utána.
Ha én aztat tudnám,
Melyik úton ment el,
Azt én felszántanám
Aranyos ekével.
Azt én be is vetném
Apró szemű gyönggyel;
El is boronálnám
Sűrű könnyeimmel.
Azt én meggyászolnám,
Délig feketével,
Délután pediglen
Patyolatfehérrel.
Székelyföld
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
