– Elmész, rózsám, elmész.
Hát engem kire hagysz,
Hát engem kire hagysz?
– Hagylak, rózsám, hagylak
A nagy Úristenre
S a jó emberekre.
– Mondd meg, rózsám, mondd meg,
Lesz-e valahára
Visszafordulásod?
– Leszen, rózsám, leszen,
Mikor a vadlúdak
Görögül beszélnek.
Tudd meg, rózsám, tudd meg,
A sohasem leszen,
A sohasem leszen.
– Mondd meg, rózsám, nekem,
Lesz-e valahára,
Visszafordulásod?
Leszen, rózsám, leszen,
Mikor a vadrécék
Deákul beszélnek.
Tudd meg, rózsám, tudd meg,
A sohasem leszen,
A sohasem leszen.
– Mondd meg rózsám, mondd meg,
Lesz e valahára
Visszafordulásod?
– Leszen, rózsám, leszen,
Mikor szem búzából
Száz kalangya leszen.
– Tudom, rózsám, tudom,
Hogy sohasem leszen,
Hogy sohasem leszen.
Lábnik (Moldva)
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
