– Hajtsd ki, rózsám, az ökreket,
Legeltesd meg szegényeket!
Bárson fűre ne hajtsd űket,
Mer elveszik a szűredet.
S ha jelveszik a szűredet,
Mivel takarsz bé jengemet?
– Van nekem egy cifra bundám,
Bétakarlak, kedves rózsám.
Azt mondja ja kakukkmadár:
Nem sokáig élek én már.
Sírba viszen a búbánat:
Meghalok, rózsám, utánad.
Ha kivisznek az udvarra,
Borulj le ja koporsómra!
Ejtsél reám egypár könnyet,
Talán megérdemlem tőlled?
Szék (Szolnok-Doboka)
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok
