Béresgyerek hajt a kútra itatni,
A babája vizet visz mosogatni.
Olyan búsan húzza fel a sudárfát, a jeges csigaszárt,
Úgy hallgatja a babája panaszát.
- Béresgyerek, ne rakd meg a szekeret,
Sajnáld meg a szegény pára ökrödet!
Kettő sánta, a harmadik nem mehet, de nem mehet,
A negyedik nem húzza a szekeret.
- Béresgyerek, hova hajtod az ökröd;
Úgyis talán kiskertembe bekötöd?
Oda pedig, béresgyerek, nem kötöd, de nem kötöd,
Gyenge a rozmaring ága, letöröd.
- Ha letöröm, megfizetem az árát.
Adok kaszát, hadd vágjak egy rend rózsát;
Ritka rózsa, nem lehet rendre vágni, de levágni.
Szőke kislányt, jaj, de nehéz szeretni!
Nova (Zala)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
