Csongorádi torony tetejébe
Szállt egy madár tiszta feketébe,
Szárnya alatt hozta a levelet:
Katonának írták a nevemet.
A májusba vót a vizitálás,
Októberba lesz a masírozás,
De sok kislány hullajtja könnyeit:
Katonának viszik a kedvesit.
Elmondhatom: Istenem! Istenem!
Gyászba borult az egész életem;
Gyászba borult felettem az ég is,
Mert katona lettem, rózsám, én is.
Azért, hogy én be vagyok sorozva,
Ne félj, babám, nem leszek katona!
Inkább leszek betyár a pusztába,
Mégsem leszek császár katonája.
Szentetornya (Békés)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
