El is vágta, meg is vágta kantinosné az ujját,

El is vágta, meg is vágta kantinosné az ujját,

Mert rövidre vagdalta a bakának a szalonnát.

Kantinosné az ajtóba kötözgeti az ujját,

Háta megett meg a baka ölelgeti a lányát.



Jön a gőzös, megy a gőzös, hogy vigyen szabadságra,

Hogy meglássam, hogy meglássam a rózsám utoljára.

Ott is ott vár az én rózsám, ölelő két karjain

Háborúi szenvedésem panaszolom el neki.



Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>