Életemnek a legszebbik órája:

Életemnek a legszebbik órája:

Besoroztak engemet katonának!

Kék tintával írták föl a gyenge mellemre:

Sírhatsz babám, rég el vagy már felejtve.



Őrmester úr jobbról-balról vizitál.

Azt kérdezi: - Hol születtél, te betyár?

Szülőföldem, szép hazám, szép Józseffalván;

Abba sirat engem az édesanyám.



Életemnek a legszebbik korában

Rozmaringot ültettem el sorjába.

Közepiben a babám is búsan sírdogál,

Azt kérdezi: - Szeretsz-e még igazán?



Józseffalva (Temes)



Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>