Kék ruhába gyün a porosz hadsereg;
Szól az ágyú, meg a fák is röngenek,
Szól az ágyú, ropognak a fegyverök;
Most tunni mög, kik a magyar tűzérök?
A csillagok fekete gyászt viselnek,
A tűzérök mind Istenhön készülnek;
Szapnel, golyó hasítja a levegőt,
A sok baka beborítja a mezőt.
Már én többé nem írhatok levelet,
Porosz golyó elhordta a kezemet.
Írd mög, pajtás, az én édösanyámnak:
Ne várja levelit kedves fiának.
Józsefstadtnál mögszólalt mán a harang,
Most temetnek háromezör szép magyart.
Fejük fölött márványkűre van vágva:
Magyar tűzér legelső a csatába.
Szőreg (Torontál)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
