Nincs szabadabb a madárnál,
Nincs árvább a katonánál;
Nincs, aki kényesebb legyen,
Nincs, aki annyit szenvedjen.
Borjúból van gazdasága;
Prócakli a kamarája;
Patrontás a reménysége,
Jobb vállán lóg a fegyvere.
Bárhogy van a világ sora,
Ő azt egyformán kóstolja,
Akármilyen jó termés van,
Lédungja csak egyformán van.
Katonának szép a neve,
De keserves az élete;
Hat krajcár a fizetése;
Ha megissza, nincsen pénze.
Sokszor van ugyan víg napja,
De azt hamar elszalasztja.
Többször könnyeznek szemei,
Mint táncolnak a lábai.
Katonaság nem uraság,
Verje meg a szentháromság!
Szegénységet besorozzák,
Uraságot otthon hagyják.
Szombathely (Vas)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
