Sztrypa mentén van egy kerek erdő,
Közepében egy gyászos temető;
Abban fekszik százhúsz magyar baka,
Eltemette gyászos Galícia.
Édesanyám kapott egy levelet,
Abban lelte az én holt híremet.
Sírhat-ríhat, szegény, bánatába,
Nem borul a fia sírhalmára.
Nincsen kereszt a sírom elején,
Mint a vadak, elásva fekszem én.
Ott fekszem egy nagy nyárfa tövében,
Mind a vadak, erdő sűrűjében.
Köpönyegem, gyászos szemfödelem;
Nem szép hazám földje takar engem,
Oroszország földje borul reám.
Sírhat-ríhat szegény édesanyám.
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
