Be van az én szűröm ujja kötve;
De nem tudod, pajtás, mi van benne!
Az egyikben acél, kova, tapló
A másikban százforintos bankó.
Ha megunom magam a pusztába,
Kapom, fogom, megyek a csárdába.
Parancsolom a kocsmárosnénak:
- Hozzon kend bort jó borivójának!
Még azt mondják rólam az irigyek:
- Ihatik az, mert lopott eleget!
Ha loptam is, megszenvedtem érte,
A vármegye se hányja szememre.
Hódmezővásárhely (Csongrád)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
