Bizonytalan voltát világ állapotjának,
Változását látván ím minden állatoknak,
Kik ma egészségben vagynak, holnap esnek
Torkában a halálnak.
Ne örüljön bátran senki gazdagságának,
Ékes termetének, sem szép ifjúságának,
Friss öltözetének, aranynak, ezüstnek,
Mert azok mind elmúlnak!
Vízi buborékhoz mi életünk hasonló,
Mezei virággal egyszersmind elmulandó.
Nincsen itt e földön oly erős alkotmány,
Mely lehessen állandó.
Ha mát Isten adta, holnapot nem ígérte,
Minden utaidat erősen megkötözte.
Hogy száz esztendőt élj nagy, jó egészségben,
Talán azt megengedte.
Kórógy (Szlavónia)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
