Huszár vagyok, nem bakancsos katona,
Mer a bakancs nem illik a lábomra;
Rám illik a sárga zsinóros mente
Sok kislánnak megáll rajtam a szeme.
Bésorozott a német katonának,
Lovat adott, hogy én gyalog ne járjak;
Adott alám kesely lábú paripát,
Azon járok, kis angyalom, tehozzád.
Édesanyám, hol van az az édes téj,
Kivel engem katonának neveltél?
Jobb lett vóna, adtad vóna jányodnak:
A jányodat nem viszik katonának.
Köröstarcsa (Békés)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
