Istenem! Életem nemigen gyönyörű!

Istenem! Életem nemigen gyönyörű!

Két hervadt orcámon folydogál a könnyű.



Olyan lettem, rózsám, mint a száraz talló

Kinek a virágját leszedte a salló

Az én poharamat bánattal töltötték,

Gyászos asztalomat búval terítettek.



Haza sem mehetek, nem es izenhetek,

Arról gondolhatják, hogy én itt elveszek.



Gyergyóújfalu (Csík)



Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>