Várad felűl tornyosodnak a felhők,
Vérrel vannak beborítva a mezők.
Sok anyának ott halt mög a gyeröke;
Édösanyja de hiába nevelte!
Édösanyám, ne sirasson engömet!
Jó az Isten, majd mögsegít, ha szeret.
Visszagyüvök, maj(d) ha hazám szabad lösz,
Akkor kedves babám karja közé vösz.
Pusztaföldvár (Békés)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
