Zúzos a tömlöc ajtaja,
Süvölt a szél bé alatta.
Nincsen dunnám, nincsen párnám,
Heverek a megye ágyán.
A mezei kis pacsirta
Fent a levegőt hasítja;
Szárnya csapdossa az eget,
Szánja rabi íletemet.
Ereszkedik le a felhő,
Kalapomrúl hull gyöngyeső.
Búsan szóll a fülemüle,
Ki a párját elvesztette.
Én is szólnék, hogyha tudnék,
Rabságomból szabadulnék!
Ki fogok még szabadulni,
Nem fogok mindíg rab lenni!
Ki hogy szokott véllem bánni,
Úgy fogom visszaszógálni.
Nagyszalonta (Bihar)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
