Bús özvegyek s árvák, ugyan miért sírtok?
Hisz eggyel kevesebb lett mostan számotok!
Vagy talán más teher nyomja a vállatok,
Azért oly szomorú és könnyes arcotok?
Kedvesim, jól tudom, miért keseregtek,
Minthogy ez is özvegy volt itt közöttetek.
Ez is sokszor sírt ám, higgyétek, veletek;
Megmondom az okát, csak figyelmezzetek!
Hogyha egy házaspár elveszti hitvesét,
Azonnal mindenki rámereszti szemét;
Rút nyelvével sérti annak becsületét;
Fontra s latra veti minden öltözetét.
Elég már magában, elég az özvegység,
Mert az özvegy élte csupa keserűség,
Az özvegy házánál nem fogy el a szükség,
Őket hát megszólni nagy istentelenség.
Így szól ő végtére: Jézus, egek ura,
Vedd bűnös lelkemet szent országodba!
Akasztó (Pest)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
