Jaj, istenem, jaj, de sokat bujdostam!
Tizenhét esztendeig betyár voltam.
Áldja meg az Isten azt a házakat,
Ahol nekem egy óráig helyt adtak.
De sok falut, de sok várost bejártam,
De sok üres istállóra találtam;
De sok lovat szerszámostól elloptam,
De sok huncut szeretőre találtam!
Kimegyek a zöld halom tetejére,
Megásatom a síromat előre.
Majd meglátom, ki fog engem sajnálni,
Sírhalmomra rozmaringot ültetni?!
Hódmezővásárhely (Csongrád)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
