Nincsen hideg, mégis befagyott a tó,
Kibül iszik babám lova, a fakó.
Ergye, pajtás, vágd föl néki a jeget,
Hadd igyék a babám lova öleget!
Kis pej lovam arra vagyon szoktatva:
Többet szalad éhössen, mind jóllakva,
Mégis mögáll mindön csárdaajtóba,
Odavárja a gazdáját jó borra.
Édösanyám mindig intött a jóra:
Este későn ne mönjek a csárdába!
Nem hallgattam édösanyám szavára,
Azér löttem zöld erdőnek betyárja.
Beizentem az kaposi uraknak:
Csinyáltassák mög a sáros utamat!
Csinyáltassák mög a sáros utamat,
Elsározza kese lábú, kurta farkú lovamat.
Ormánság (Baranya)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
