– Monostori zöld erdőben születtem.
Dajkám se volt, mégis felnevelődtem.
Úgy nőttem fel, mint erdőben a gomba;
Volt szeretőm már tízéves koromba.
Monostori zöld erdőben van egy fa;
Jaj, de sokat áztam-fáztam alatta!
Tetejéből hullott rám a virága.
Betyár voltam már tízéves koromba.
– Én voltam az öreg csárdás szép lánya,
Betyárokkal mulattam a csárdába.
A számukra gyöngybokrétát kötöttem,
De igazán csak egy legényt szerettem.
Kiskunhalas (Pest)
Forrás: Ortutay Gyula – Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
