Tisza-víz, Duna-víz, ha mind tinta vóna,
Erdőn a falevél, mind pappiros vóna,
Mezőbe a fűszál, ha mind penna vóna,
Az égen a csillag íródiák vóna:
Mégis én panaszim le nem írhatná a.
Bihar vármegyébe estem a fogházba,
Bé is tettek éngem az egyes szobába.
Tömlöcnek teteje az én szemfedelem,
Vasaknak csörgíse az én harangjaim,
Kígyóknak szemei az én lámpásaim.
Leszállott a páva vármegye kútjára,
Sok szegíny legínynek szabadulására.
- Rab vagyok, rab vagyok, szabadúlást várok;
A Jóisten tudja, mikor szabadúlok.
- Rab vagy, rózsám, rab vagy, én meg beteg vagyok;
Ha te kiszabadúlsz, én is meggyógyúlok.
Nagyszalonta (Bihar)
Forrás: Ortutay Gyula - Magyar Népdalok<http://mek.oszk.hu/06200/06234>
